Kint voltam a tűzijátékon.
Az ismerőseim szerint hülye vagyok, mert csak a hülyék tapostatják magukat agyon szakadó esőben a tömeggel pár piros durr, zöld puff és sárga shhhh kedvéért, míg a baloldali és liberális érzelmű hazafiak szerint áruló vagyok, mert miattam, meg a többi megvezetett szerencsétlen miatt nincs kórház és iskola. Szerintem meg fizettem én bőven eleget ezért az egész cirkuszért, szóval legalább hadd lássam.
Isten látja lelkem nem szeretem én ezt a mostani bandát, örömtáncot járnék, ha végre valaki leváltaná őket, de azért szeretném felhívni a „másik oldal” figyelmét, hogy demagóg közhelyeket puffogtatni nekünk is ciki ám!
Hogy milyen volt a tűzijáték? Hát olyan too much. Nagyon jó helyről láttam, de még így sem tudtam mindent látni. Egyszerűen ennyit már nem tud befogadni a szem. Fényfestés, drónok, különböző színekben villogó hidak, egyszerre robbanó ezernyi rakéta, innen nemzeti színű tűzgömbök, onnan meg arany szikracsóvát húzó sikító rakéták. Persze mindez egyszerre vagy gyors egymásutánban. Kicsit olyan volt, mint azok a csicsás, hétországra szóló lagzik lufidekorral, arany drapériákkal, pezsgőszín szalaggal átkötött székszoknyákkal és virágdíszektől roskadozó asztalokkal, ahová a többszázezres ruhakölteményben feszítő menyasszony reggel egy másfél szobás panellakásból indul el, de azért megmutatja a világnak, hogy ez az ő nagy napja. Én meg, mint a jó vendég, már előre átutaltam a nászajándéknak szánt pénzt a megadott számlaszámra meg a szállásomat is magamnak fizettem, de azért élvezem a bulit, ha már ennyit dolgozott érte az ifjú pár, meg a DJ is leadja éjfél után Gyuri bácsitól a Repteret.
Apropó Reptér. Tudjátok miért mondom, hogy az egész kórház kontra tűzijáték párhuzam egy demagóg hülyeség, ami csak arra jó, hogy a leromlott idegállapotban leledző honfitársak megint egymásnak feszülhessenek? Hát azért, mert az egész cirkusz 15 milliárdba került állítólag összesen. (mondjuk olvastam már tizenhetet meg húszat is, szóval lehet, hogy több volt) Ez az olyan csóringer átlagembereknek, mint én elképzelhetetlenül sok pénz, de a valóságban nem hiszem, hogy megoldaná a lassan kártyavárként összeomló egészségügy helyzetét. Viszont átlagos újságolvasóként azt is tudom, hogy az állam a Ferihegyi Reptér visszavásárlására 3,1 milliárd eurot (nem forintot!!!) költött el. (Az én részem ebből 147 468 Ft) Sőt, azt is tudom, hogy Tiborcz István három befürdött beruházását most vásároltuk vissza 600 milliárd forintért és még az a nyamvadt „Petőfi film” is 6 milliárdunkba került. Ha meg választani kell, hogy több, mint 2 óra Rákay rémálommal vagy fél óra kicsit túltolt, de legalább élvezhető tűzijátékkal szórakoztassanak, hát ezerszer inkább az utóbbi. Meg azt is tudom, hogy van ám nekünk Triesztben is egy szép hosszú partszakaszunk (állítólag kikötő, de ez még most, öt évvel a megvásárlás után nem látszik rajta) 56 millió euroért és azt is olvastam, hogy minden magyar nyelven oktatott határon túli magyar gyerek és fiatal 100 ezer forintnyi iskolakezdési támogatásban részesül az én adómból. És ez most csak az, ami hirtelen eszembe jutott. Ha ezt most mind összeszámoljuk, akkor kicsit többre jön ki, mint az évi egyszeri tűzijáték.
Persze tudom, hogy 15 milliárdból felújíthattunk volna egy-két kórházat, légkondit szerelhettünk volna be egy csomóba vagy elkezdhettünk volna felhúzni egy újat (bár azt nem tudom, hogy kijönne -e egyáltalán ennyiből). Tudom, hogy ezt a pénzt hasznosabban is elkölthettük volna, de szerintem egy ennyire lerobbant lelkiállapotú országban igenis költeni kell a cirkuszra a népnek. Kell a tűzijáték, csak mondjuk nem ennyiből és nem ilyen. Kellenek az ingyenes családi rendezvények, kellenének azok a régi, ezer éve elfeledett ingyenes kulturális programok és fesztiválok (zenei, színházi, összművészeti) amikre a fiatalabbak már nem is emlékezhetnek olyan rég nincsenek. Kellenének például az ingyenes nagykoncertek is újra, mert lassan annyira elmerülünk a depresszív feszültségünkben, hogy belekattanunk. Szóval költsék csak el nyugodtan ilyen felesleges úri huncutságokra az adóforintjaimat. Inkább mint irodaházakra, jachtra, nézhetetlen filmekre, magánrepcsizgetésre, ötmilliós szendvicsekre, nemlétező kikötőkre meg a vejkóra, haverra, Tónira, Barbira, Janira, Andira, Katira, fölösleges utazgatásokra és presztizsberuházásokra.
És szeretném még egy dologra felhívni a figyelmet. A fentebb felsoroltak alapján Magyarországon a tűzijáték vagy kórházfelújítás logikai összefüggés rohadtul nem állja meg a helyét. Itt kórház nincs, nem is lesz és ha így folytatjuk jövőre már tűzijáték se lesz.
